Anyaként vállalkozni a legnagyobb kihívás. Mindenért felelősséget kell vállalnod úgy, hogy gyakorlatilag nem lehet tervezni előre, mert a gyerekek körül egy dolog állandó, a változás.
19 éves korom óta vállalkozó akarok lenni. Akkoriban még – mivel eredeti, legelső szakmámat tekintve kereskedő vagyok- inkább egy kis üzletről álmodoztam, ajándéktárgyakat vagy kreatív hobbi termékeket szerettem volna értékesíteni.
De a családban senki sem vállalkozott, így hiába az elmélet, az iskolai végzettség, szakképesítés, belevágni nem tudtam. Hiányzott hozzá a környezetem támogatása és a vállalkozói létben való tapasztalatok átadása. Tudom, vannak akik enélkül is meg tudják ugrani, és sikerre viszik ötletüket, én akkor szinte gyerek fejjel inkább csak dédelgettem ezt az álmot és alkalmazottként dolgoztam. Emellett folyton tanultam: marketinget, nyelvet, mélyítettem informatikai tudásomat, megtanultam vakon gépírni, és egy „offline” egy tanéves asszisztens/adminisztrátor sulit is elvégeztem.
Később megszülettek a gyermekeim és teljesen átértékelődött minden. Míg a gyerekek nem voltak, állandóan dolgoztam. De miután már megszülettek, szerettem volna minél több időt tölteni velük. Egyre inkább nem láttam értelmét annak, hogy reggel elrohanunk mindenki a dolgára, majd este pár órát töltünk együtt, és keződik előlről.
Számomra például nagyon fontos, hogy a családom tápláló ételeket fogyasszon, ráadásul ételallergiával is küzdünk, így esténként még főzök, péksüteményt, kenyeret sütök. Tehát én még kevesebb időt tudok a családommal tölteni.
A táppénz és szabadságkeretem is gyorsan fogyott, nem kell ezt magyaráznom neked, ha te is édesanya vagy.
Új dolgokat tanultam, még munka mellett. Nagyon szerettem volna anyáknak, kismamáknak segíteni, tapasztalataimat az anyaságról átadni. 2019-ben dúla, szoptatási segítő és jógaoktató lettem.
Végül úgy döntöttem, változtatok, vállalkozó leszek, hogy értéket adhassak más anyáknak, hogy a több jusson belőlem a családomnak, és én se örlődjek fel a mókuskerékben.
Gondoltam én 🙂
Imádom ezt a képet a lányokról a Balcsi partján 🙂
Tehát elkezdtem építeni a vállalkozásomat, kismamáknak segítettem a szülésre, szoptatásra az anyaságra való felkészülésben.
Kezdetben apró lépésekben haladtam, de egyre több feladat hárult rám. Elkészítettem a weboldalamat a nulláról, az értékesítési tölcséremet egy külön rendszert.
Folyamatosan tartalmat gyártottam a social media felületeimre, saját facebook csoportomba, hogy legyen kiáramlás, de közben oktatóanyagokat is forgattam, vagy írtam. És még ügyfeleket is szerezni és őket kiszolgálni. Szóval ott abban a pillanatban még kevesebb jutott belőlem a családnak. (Hála ezekért a nehéz évekért a férjemnek, aki tartotta a frontot míg én álmokat kergettem!)
Azon gondolkodtam néha, hogy hogy fogom ezt így tovább csinálni egyedül?
Fogyott az energiám, a motivációmat, víziómat belepte a köd. Furcsa kis magányos, elszeparált dobozból kukucskáltam kifelé, és nem tudtam ki tudok-e belőle jönni.
Elfáradtam.
Szünetre akartam menni, de folyton újabb ötleteim lettek. Amiket amikor elkezdtem megvalósítani, mindig keresztülhúzta azokat valami nem várt esemény.
Ettől még frusztráltabbnak éreztem magamat.
Szóval pontosan tudom, milyen anyaként vállalkozást indítani, működtetni.
Milyen mindenért felelősséget vállalni. Megállni a helyünket minden szerepünkben. Milyen nehéz a nem várt események miatt lassan haladni, vagy egyenesen megtorpanni. Milyen érzés éjszaka pótolni a kiesett munkaidőt. Milyen érzés elfáradni és annak ellenére elengedni az álmod, hogy minden ügyfeled maximálisan elégedett volt veled. (Ez olyan boldoggá tesz.)
Amire még visszaemlékszem ezekből az időkből, hogy nagyon szerettem a vállalkozás vázát építeni, működtetni. Tehát mindazt, amit a számítógép mögött végzel.
Elmélyülten.
Ismerőseim akkor is visszajeleztek, hogy ebben nagyon jó vagyok, nem gondoltam-e arra, hogy segítsek más anyáknak ezekben a háttérfeladatokban?
Páran közülük megkértek, hogy segítsek néhány feladatban. És tudod mi az érdekes?
Ők mind vállalkozó anyukák.
Mennyire érdekes, hogy ugyan úgy anyáknak segítettem a másik vállalkozásomban is, igaz másképp mint most.
Az anyák mindenre képesek. Gondoljunk arra, hogy 9 hónapig a testükben hordozzák a gyermeküket. Aztán a szülés, szoptatás, az ezekkel kapcsolatos esetleges kudarcok elviselése. A gyermekük nevelése egy folyamatos belső gyötrelemmel, hogy
„vajon jól csinálom, jó anya vagyok” ?
És emellett vállalkoznak is.
Igen, dícsérjük meg magunkat. Tényleg óriási, amit véghez viszünk.
Most úgy érzem tökéletesen a helyemen vagyok.
Neked segítek, hogy te ne bukj el amiatt, mert túl sok a munka, hanem a dédelgetett álmodat, a vállalkozásodat sikerre vidd akkor is ha egész éjjel lázas volt a gyerek és őt ápoltad. Mert ha veled dolgozom, egy ilyen reggelen (is) le tudlak váltani, és a vállalkozásod zökkenőmentesen üzemel tovább.
Neked segítek, aki jelen akar lenni gyermekei életében. Aki egy jobb életet akar teremteni családja számára.
Aki mackóban összecsurizott hajjal ül a játszón, miközben arra gondol, cserébe éjjel kell dolgoznia.
Neked, aki már nem sokáig bírod ezt, túl fáradt vagy.